A kukorica termésére számos, a termést befolyásoló tényező hathat. Vannak olyan tényezők, melyeket az ember képes befolyásolni, vannak olyanok, melyekhez csak alkalmazkodhat a technológia segítségével. Az elmúlt évek stresszfaktorok sokaságával bővelkedtek, ezen hatások tompítására a KITE Zrt. különféle agrotechnikai elemek segítségével keres megoldásokat. Egyik ilyen agrotechnológiai elem, melyet vizsgáltunk, a vetés.

A termést a biológiai alap (hibrid) mellett hasonló nagyságrendben a tőszám határozza meg, melynek biztosítása a vetéssel történik. Azonban az elmúlt évek kutatásai arra is rávilágítanak, hogy a tőszámon túl jelentősége van annak is, hogy milyen homogén a fejlődő növényállomány.

A kukorica egyedi produktumú növény, mely csak akkor tudja az adott tenyészidőszakban, adott termőhelyen elérhető termésmaximumot hozni, ha a fejlődő állomány egységes ütemben éri el az egyes fenológiai állapotokat.

A fejlődés kezdetén a keléskor kialakult különbségek a tenyészidőszak során sok esetben fennmaradnak, különösen akkor, amikor valamilyen stresszhatás éri az állományt. Sajnos a heterogenitás csökkenti a növényenkénti termést, mely hatás eredményeként a terület termésátlagának csökkentése várható.

A KITE Zrt. technológiai fejlesztése a 2020-as és 2021-es tenyészidőszakban vizsgálta a kelés homogenitás hatását. Ezen kétéves vizsgálatot Magyarország keleti régiójában, a Hajdúsági-löszháton, Nádudvaron állítottuk be. A két tenyészidőszak eltérő klimatikus körülményekkel rendelkezett, ezt csapadék szempontból az 1. diagram mutatja.

Míg 2020-ban a vetést követő kelési és fejlődési időszakot magában foglaló 60-70 nap kedvező csapadékellátottságú volt, addig ugyanez nem volt elmondható 2021-ről. Ekkor egy teljesen megfordult trend érvényesült, mikor is az első 60-70 nap esetében a sokéves átlagtól elmaradó csapadékmennyiség hullott le.

Ilyen hatásokkal terhelt időszakokban történtek a vizsgálatok. A mezoparcella méretű, több hektár nagyságú kísérleti területen mindkét évben elvetésre került Fornád kukorica hibrid. A vetés során a magágy mindkét évjáratban optimális nedvességtartalmú és hőmérsékletű volt, így kielégítette a kelés feltételeit. 2020-ban április 16-án, míg 2021-ben április 20-án történtek a vetések John Deere szemenkénti vetőgéppel. Az első kelések megjelenései 2020-ban a vetés után 12 nappal, míg 2021-ben a vetés után 14 nappal történtek. Az első kelés megjelenésekor végeztünk kelésdinamikai vizsgálatot a kijelölt területen, melyen belül 64 mintateret képeztünk, mintaterenként 30 elvetett mag kelését vizsgáltuk. A kijelölt mintatéren belül az egyes kelési napoknak megfelelően színezett jelölő pálcákkal megjelöltük a kikelő növényeket. A vizsgálatot 6 napon keresztül végeztük, minden napon ugyanabban az időszakban lettek vizsgálva és megjelölve az aznap kikelt növények. A vizsgálat egyik vizsgálati tere látható az 1. képen.

A mintatereken megjelölt növények fejlődését nyomon követtük a tenyészidőszak során, majd a növények biológiai érése után egyedileg letörtük a különböző jelölésű növényeken képződött csöveket. Az így kapott, 2020-ban és 2021-ben is közel 2000 mintán elvégeztük az egyes fizikai és beltartalmi paraméterek mérését, tehát meghatároztuk a növényenkénti egyedi potenciált.

A kapott eredmények közül a csősúlyok eredményei 2020-ra vonatkoztatva a 2. diagramban láthatóak, 2021-re vonatkoztatva pedig a 3. diagramban. Az eredmények esetében az azonos betűvel jelölt átlagok p= 5%-os valószínűségi szinten nem különböznek egymástól.

Az eredményeket értelmezve látható, hogy hatással van a kelési idő a termésre. Ezen hatások nagysága évjáratonként eltérő. Míg a kukoricatermesztésnek kedvezőbbnek mondható 2020-as évjáratban is láthatók a hatások, mely esetében szembetűnő, hogy az első keléshez képest a 4. napon kelt növények esetében már 27% csősúlycsökkenés tapasztalható. Ehhez képest a szélsőségesebb,2021-es szezonban az első kikeléshez viszonyított harmadik napon kikelt növényeken képződött csövek súlya 31%-kal kisebbek.

A 4. diagram a csőátmérők viszonyát mutatja a kelési dinamikával. Ezt a paramétert vizsgálva, a változás mértéke a kelési napok függvényében változik, de nem olyan nagy mértékben.

Az 5. diagram a csőhossz változásának mérési eredményeit mutatja. Ebben a paraméterben egyértelmű a hatás. A kelési napok jelentős hatással vannak a csőhosszra. A legkorábban kelt növények szignifikánsan hosszabb csöveket hoznak a többi naphoz képest. Minél később kel egy növény, annál inkább hátrányban van a korábbi időpontban kikeltekhez képest a tápanyagokért, a vízért, valamint a hőért folytatott versenyben és a végeredmény a fejlődött termés méretének csökkenése.

Az eredmények láttán az alábbi következtetéseket lehet levonni. Az kukorica kezdeti homogén fejlődésének hatása van a termésre. A kezdeti homogén fejlődés biztosítása alapvetően a vetés során több tényező összhangjaként alakul ki. Egyik ilyen a magágy szerkezete és nedvességi állapota. A kukorica nem igényel kertszerű magágyat, azonban az legyen homogén szerkezetű, és kellően nedves. Ez úgy érhető el, hogy nem műveljük túl, nem szárítjuk ki. A vetőmag biológiai és fizikai tulajdonságai a másik fontos szempont. Itt érdemes külön a vetőmagvak fizikai, méretbeli homogenitását is megemlíteni. A harmadik ilyen szempont az egységes homogén vetésmélység, mely megfelelő precíziós vetőgép megoldásokkal valósítható meg.